A kedd reggelek mindig lazák az irodában. A főni ilyenkor reggel 8-ra viszi úszásra a kislányát, és mindig meg is nézi az órát. Mondta is, hogy nyugodtan jöjjünk keddenként 9-re, hiszen ő sincs bent korábban, de mivel mi háromnegyed 8 körül kitesszük a kölköket a sulinál, be szoktunk jönni Sziszivel, és elmúlatjuk az időt.

Keddenként jelenik meg a kedvenc pletykalapom, úgyhogy abból szoktunk felolvasni egymásnak, miközben visítunk a nevetéstől. Nálunk ezt jelentik a hírek meg a tájékozottság, de annyi mindent kell komolyan venni az életben, hogy kell ez a kis ökörködés.

Ma reggel Sziszi azonban konyhabútor katalógusokkal felszerelkezve és igen gondterhelten érkezett az irodába. Most költöznek új lakásba, be kell rendezniük, úgyhogy a jelszó: konyhabútor olcsón! Mondtam, hogy szerinte felejtse el a magazinokat, ihletődésnek ugyan jók, de hogy hogyan, miből érdemes, csináltatni, vagy bármi, azt ezekből nem tudja meg.

Rákerestünk hát erre a kulcsszóra: konyhabútor olcsón, és találtunk egy szuper weboldalt. Egy egész hosszú cikket szenteltek a témának, hogy mitől is lesz olcsó egy konyhabútor, mikor választunk drágát, és az alapanyagokról is szót ejtettek.

Aki járt már ebben a cipőben, tudja, hogy konyhabútor árának tekintetében is határ a csillagos ég, de nyilván sokan nem engedhetik meg maguknak a legdrágább darabokat. Azonban szerencsére ma már olyan költségcsökkentő megoldások vannak, amik nem mennek a minőség rovására – írja a cikk. Mert ugye az átlagember, ha egy szép, jó árú bútort lát, azonnal elgondolkodik, hogy vajon a minősége megfelelő-e.

Itt át is ugrottunk a következő témára: mikor, miért választunk drágát? Nem mindegy például, hogy milyen cél fog szolgálni a konyhabútor. Ha a lakásnak ezt a helyiségét jobbára csak szendvics készítésre és kávéfőzésre használjuk, meg hogy felmelegítsük a rendelt vagy mélyfagyasztott kaját, akkor biztosan elég egy olcsóbb darab.

De Sziszi nem ilyen, hobbiszinten olyan ételeket rittyent, hogy olyat étteremben sem pipálsz. A cikk nagyon pontosan megfogalmazta: neki a konyha olyan, mint a festőnek a műterem, ahol remekműveket alkot, ahol kikapcsolódik. És mivel aktívan, intenzíven használná a konyhát, nem érdemes az alapanyagokon spórolni.

A cikk ezután felsorolta a három leggyakoribb alapanyagot, amelyből a magyar konyhák bútorai készülnek.

Természetesen ami mindenkinek elsőre eszébe jut, és ami a legdrágább: a fa. Gyönyörű, masszív bútorok készíthetőek belőle, eleganciát és természetességet sugároznak. A hátrányuk viszont, hogy nagyon igényesek. Persze ezen a kategórián belül is vannak árlépcsők, hiszen egy fenyőfából készült bútor mindig olcsóbb, mintha bükköt vagy például tölgyet hasznánánk.

A következő kategória a közepes tömörségű farostlemezből készült bútor. Ők az olcsó előállításnak köszönhetően jó áron kaphatóak, és a minőségük nem hagy kívánnivalót maga után. Ez a típusú bútor is sokáig bírja, és elég tömör. Olyan középkategóriának mondható, minőségi, mégis elérhető áron. Hátránya viszont, hogy sérülékeny, és költségesebb a javítása.

Az utolsó kategória a laminált bútorlap. Nagyon gazdaságos megoldás, és ez nem megy a minőség rovására. Persze nagyon fontos az alapanyag minősége, de ha az rendben van, akkor az ilyen típusú bútorokkal is tervezhetünk hosszútávra. De itt azért az olcsóbb darabok már bőven hagynak maguk után kívánnivalót, nem elég tartósak ahhoz, hogy megérjék az árukat.

Sose gondoltam volna, hogy a pletykalapok helyett ilyenekkel töltjük a kedd reggeli szabad óránkat, de Sziszi csak úgy itta a szavaimat, ahogy felolvastam neki a cikket. Tudtam, hogy minden vágya egy tölgyfa vagy cseresznyebútor, de azt is, hogy nem engedhetik most meg maguknak. Ezért a farost mellett fog dönteni. De ennek a cikknek és honlapnak hála most már pontosan tudja az előnyeit és hátrányait mindkét verziónak.